Az Aranyosfői-jégbarlang (Peștera Scărișoara) az ország legnagyobb jegesbarlangja, a tengerszint felett 1165 méterrel található és több mint 3.000 éves. Romániában, Bihar megyében, az Erdélyi-középhegységben helyezkedik el. 105 méter mély és 720 méter hosszú, a bejárat átmérője 50 méter. A barlangot a kalandvágyók mintegy 2 órás túrával gyalogosan is megközelíthetik Felsőgirda (Gârda de Sus) …

Vársonkolyos a Király-erdő hegység északi peremén, a Sebes-Körös szurdokvölgyében fekszik, Erdélyben, Bihar megyében. A település közvetlen környezete természetjárók és barlangászok kedvelt úticélja. A Nagy Magyar-barlang Erdély egyik legszebb történelmi barlangja, mely sokezer évvel ezelőtt lakott is volt, ugyanis rengeteg kőedényt, és egyéb használati tárgyat találtak itt. Találtak egy olyan tűzrakó helyet is a …

A Háromkirályok vízesést a Bihar-hegységben, Pádis magas hegyei és a Boga települése között találjuk, jól eldugva a nagyközönség elől, hiszen nem túl kiépített turistaút vezet oda.  A vízesésesekhez (Gáspár, Menyhárt és Boldizsár) kétféleképpen is eljuthatunk. A Háromkirályok vízesés a Bulbuci völgyön található, amely a Boga patak baloldali mellékvize. A szűk …

Világos (románul Șiria) falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert. A településnek is nevet adó várnak (nyilván a falai színe miatt kapta Világos a nevét) ma még helyenként több emeletes falai állnak, romjai mellől csodálatos kilátás nyílik az Alföldre és a környező vidékre. A vár romjai a 496 m magas várhegyen állnak. …

A székely nép eredete sok vitát kavar mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. Egyes elméletek szerint a székelyek a honfoglalás előtt, a 8–9. században csatlakoztak a magyar törzsekhez, más elméletek szerint pedig már a Kárpát-medencében várták a honfoglaló magyar törzseket. Egyesek szerint a székelyek mindig is magyar etnikumúak voltak, a kulturális eltérések okai pedig a földrajzi-történelmi elkülönülésben …

Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e. 1. évezredtől követhető nyomon. Szkíták, az agatürszök az i. e. 1. évezredben vándoroltak a Kelet-európai-síkvidékről az Erdélyi-medencébe. Utánuk következtek a kelták (i. e. 3-2. század), majd a dákok (i. e. 2. századtól i. sz. 106-ig). 106-ban, Traianus római császár légiói átkeltek a …

Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja, Romániában Kovászna megyében. Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északkeletre, a Feketeügy lapályán, a Torja-patak mellett fekszik. Magyar város, mely őrzi székelységét, 20 ezer lakosának 91%-a magyar. Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A szó előtagja (kézdi) arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók. A város keleti …

Bálványosvár országos jelentőségű műemlékké nyilvánított várrom Kovászna megyében, Torjától északnyugatra, a Torjai-hegység és a Bodoki-hegység találkozásánál egy hegytetőn található. Az írott források nevét a 12-13. században említették először Baluanus, majd 1360-ban Castrum Balwanus néven. Egyesek szerint Bálványos vára kezdetlegesen egy dák vagy gót erőd volt, a székelyek már mint meglevőt foglalták el és újították fel. A vár …

A Háromszéki székely község Sepsiszentgyörgytől hét kilométerre, északnyugatra, a Geje- és az Árkos-patak találkozásánál fekszik. Nevét egyesek a régi avar sáncokkal, árkokkal, mások az Ákos nevű székely törzzsel hozzák kapcsolatba. A hagyomány szerint Árkost az 1241-es nagy tatár-dúlást követően a szomszédos lerombolt falvak: Szentegyháza, Bonc, Oroszfalu, Bedőháza és Pinczehely lakói …

A Szent Anna-tó, egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető. A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, amely …