Breaking News

Székelyföld

Székelyföld románul: Ținutul Secuiesc (ritkábban Secuimea), németül: Szeklerland, latinul: Terra Siculorum) alatt az Erdély területén található, történelmi székely székek területét kell érteni. A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék). Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület): Felső-Fehér vármegye peselneki járása Tusnádfürdő és Kézdivásárhely között.[4] A mai értelemben vett Székelyföld nem tartalmazza Aranyosszéket, de magába foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, a Felső-Fehér vármegye peselneki járását. Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.

Székelyföld

Székelyföld

A székely nép eredete sok vitát kavar mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. Egyes elméletek szerint a székelyek a honfoglalás előtt, a 8–9. században csatlakoztak a magyar törzsekhez, más elméletek szerint pedig már a Kárpát-medencében várták a honfoglaló magyar törzseket. Egyesek szerint a székelyek mindig is magyar etnikumúak voltak, a kulturális eltérések okai pedig a földrajzi-történelmi elkülönülésben …

Megnézem

Erdély

A Gyimesek

Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e. 1. évezredtől követhető nyomon. Szkíták, az agatürszök az i. e. 1. évezredben vándoroltak a Kelet-európai-síkvidékről az Erdélyi-medencébe. Utánuk következtek a kelták (i. e. 3-2. század), majd a dákok (i. e. 2. századtól i. sz. 106-ig). 106-ban, Traianus római császár légiói átkeltek a …

Megnézem

Kézdivásárhely

Kézdivásárhely 

Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja, Romániában Kovászna megyében. Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északkeletre, a Feketeügy lapályán, a Torja-patak mellett fekszik. Magyar város, mely őrzi székelységét, 20 ezer lakosának 91%-a magyar. Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A szó előtagja (kézdi) arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók. A város keleti …

Megnézem

Bálványosvár

Bálványosvár

Bálványosvár országos jelentőségű műemlékké nyilvánított várrom Kovászna megyében, Torjától északnyugatra, a Torjai-hegység és a Bodoki-hegység találkozásánál egy hegytetőn található. Az írott források nevét a 12-13. században említették először Baluanus, majd 1360-ban Castrum Balwanus néven. Egyesek szerint Bálványos vára kezdetlegesen egy dák vagy gót erőd volt, a székelyek már mint meglevőt foglalták el és újították fel. A vár …

Megnézem

Árkos

Árkos

A Háromszéki székely község Sepsiszentgyörgytől hét kilométerre, északnyugatra, a Geje- és az Árkos-patak találkozásánál fekszik. Nevét egyesek a régi avar sáncokkal, árkokkal, mások az Ákos nevű székely törzzsel hozzák kapcsolatba. A hagyomány szerint Árkost az 1241-es nagy tatár-dúlást követően a szomszédos lerombolt falvak: Szentegyháza, Bonc, Oroszfalu, Bedőháza és Pinczehely lakói …

Megnézem

A Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó, egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető. A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, amely …

Megnézem

A Madarasi-Hargita

A Madarasi-Hargita

A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, egy egykori rétegvulkáni kráter peremének északi maradványa. A nehezen felismerhető kráterperem többi hegycsúcsa a Rákosi-Hargita (1755 m), a Madéfalvi-Hargita (1709 m) és a Csicsói-Hargita (1756 m). Ezek alkotják a Keleti-Kárpátok egyik legnagyobb vulkáni maradványát. A Madarasi-Hargita a leglátogatottabb hegycsúcs a Hargitában. Az északnyugati oldalon, …

Megnézem

A legszebb szurdokok Erdélyben

A Kis-Békás-szoros szurdokait nem lehet száraz lábbal végigjárni!

Erdély egyik legismertebb szurdoka, amit “hasadéknak” hívnak a Tordai, amihez több legenda is fűződik. Szerényen bújik meg a NAGY tesvér, a Tordai-hasadék mellett a Turi-hasadék, ami így a fotóról nézve nem is olyan látványos. Menj el és járd végig, majd megtapasztalod, hogy “kalandban”, izgalomban, nehézségben és látványban nem csak vetekedhet, …

Megnézem

Az őszi Gyilkos tó

Az őszi Gyilkos tó

Október elején Gyergyószentmiklósról indulva, ahol általában a Filo hotelban szállunk meg, a Pongrácz-tetőn keresztül utazva, a Gyilkos tónál is megálltunk. A Pongrácz-tetőn 1200 méter magasságban erősen havazott, így reméltem, hogy a tónál is hasonló kép fogad. Szerencsénk volt, a fák tetejéről még nem olvadt le a hó. A 9. magazinunk …

Megnézem

Bernádtelep

Bernádtelepet (románul Bârnadu) már nem Erdélyben, Hargita megyében találjuk, hanem Neamt megyében. Bernádtelep 1956-ig Gyergyószentmiklóshoz tartozott közigazgatásilag, jelenleg Almásmező község része. Mi 2019.10.07-én jártunk itt és pont ez volt az első havas nap, ami csodaszéppé varázsolta a környéket, fákat, hegyeket. Ahogy elhagyjuk a Békás-szoros szurdokát, a bazársor, az étkezde után úgy egy …

Megnézem