Irány a tavaszi legelő, Bihar-hegység

A Varasó-tó környékén
A Varasó-tó környékén

Bár a legeltetésnek és a legelőn tartásnak (azaz a külterjes, extenzív gazdálkodásnak) napjainkban jóval kisebb a szerepe, ez az állattartási forma évszázadokon keresztül végigkísérte az emberiség történelmét. Így megy ez a Bihar-hegyekben is a Pádis fennsíkon, ahová először április közepén terelik fel a nyájakat. Ma az állatok jóval nagyobb stresszben élnek, mint a korábbi évszázadokban, ezért is olyan fontos számukra a természetes körülményeket, azaz a legelőket biztosítani.

Pádis-fennsík
Pádis-fennsík

A nagyobb tér és mozgási lehetőség, valamint a természetes környezet számos előnnyel bír: a legelő állatok szervezete a napfény hatására jóval több D vitamint termel, megnő a karotintermelés (A vitamin), és az sem utolsó szempont, hogy a legelőn található gyógynövények szintén pozitív hatást gyakorolnak az állatok egészségére. De megelőzhető vele a szép tájkép és a gyomosodás is. Az itteni pásztorok nem nagyüzemi módon tenyésztik a juhokat, hanem a jól bevált évezredes recept alapján.

Bál-rét
Bál-rét

A juhok tartási, takarmányozási módszerei épp olyan különbözõek, mint a tartott fajták. Az elmúlt század közepén a juhtartás egyik fõ terméke még a gyapjú volt, ma Európa-szerte a hústermelés került elõtérbe, ugyanakkor kisebb számban megjelentek az intenzíven termelõ tejtermelésre szakosodott juhászatok is. Ma elsõsorban a hústermelés a fõ irány, de sokhelyütt a bárányok választása után az anyákat fejik és így a tejtermeléssel is jelentõs bevételt érnek el. Híres Erdély a juhsatjairól és a húsvéti bárányokról, amit nagyrészt exportálnak az arab országokba, vagy olaszországba.

Rizsszemek a Bál-réten
Rizsszemeknek tűnő juhok a Bál-réten

A hústermelõ juhászatok esetében a legeltetés alapvetõ fontosságú, a legeltetés idejének minél nagyobb mértékû növelése nagyon sokat segíthet a gazdaságosabb, nyereségesebb termelés elérésében. A legeltetés a legolcsóbb takarmányozási módszer, egyben a juhok számára kedvezõ tartási feltételt is jelent.

juhok a Bál-réten
juhok a Bál-réten

Egyes intenzív tejtermelõ juhászatok kivételével, bármilyen hasznosítási irányú juhállományt tartunk is, közös jellemzõjük, hogy fõ takarmányforrásuk a legelõk és a tömegtakarmányok. A juhok legeltetésére hazánkban elsõsorban az õsgyep, vagy az ilyen jellegû gyepek szolgálnak, mûvelésük intenzitása széles skálán változik. Gyakran emlegetett álláspont, hogy a juh nem igényes a legelõk minõségével szemben, amely állítás minden bizonnyal helytálló, hiszen az extenzív nyájak valóban nagyon gyenge legelõkön is megélnek.

A Pádis fennsík is védett terület, de sajnos elképesztő mértékben irtják az erdőket!
A Pádis fennsík is védett terület, de sajnos elképesztő mértékben irtják az erdőket!

A juhok legeltetésénél általánosnak tekinthetõ az állandó felügyelet melletti szabad legeltetés, A legelőkön tartózkodó juhok itatását a rendelkezésre álló lehetőségek szabták meg. A Bihari hegyek is bővelkednek természetes vizekben, forrásokban, patakokban, tavakban és vízjárásokban bővelkedő magashegyi és dombvidéki legelőkön a napi legeltetést úgy tervezték meg, hogy a szükséges időben érintsék a természetes itatóhelyeket.

Fedezd fel Erdély nevezetességeit:

About erdelyikepek

Check Also

A Jád völgyében

Az olvadó hó nyomában a Jád völgyében

Bihar megyében a Királyhágó kígyózó vonulata után a szintén Királyhágó (Bucea) településnél tértünk el Biharfüred …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük